Munkahelyvédelmi Akcióterv

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei

I. A munkáltatóknak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények

A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei, a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében, szociális hozzájárulási adókedvezményt és szakképzési hozzájárulási kedvezményt nyújtanak.

A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények az alábbiak:

• 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
• 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
• A szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény
• Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
• Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény

Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes.

A kedvezmény mértéke részletesen az alábbiak szerint alakul:

1. 25 év alatti természetes személyt munkaviszonyban foglalkoztató adókedvezménye

• 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló után, a részkedvezmény egyenlő foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 %-val, (igazolás: A kedvezmény érvényesítésének a feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolás kiadására irányuló kérelmet a munkavállaló kötetlen formában, vagy az adóhatóság ügyfélszolgálatán térítésmentesen beszerezhető nyomtatványon, személyesen vagy postai úton terjesztheti elő a lakóhelye szerinti illetékes adóigazgatóságon.)
• 25 év alatti személy foglalkoztatása esetén a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 %-val (azaz 27% helyett 12,5% lesz a szociális hozzájárulási adó)

2. 55 év feletti természetes személy

• foglalkoztatása esetén a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5%-val (azaz 27% helyett 12,5% lesz a szociális hozzájárulási adó)

3. Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása esetén

Tartósan álláskereső személy: akit az állami foglalkoztatás szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

• a részkedvezmény mértéke egyenlő a foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 27%-val, a harmadik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5%-val.

(igazolás: munkaügyi kirendeltség által kiállított hatósági bizonyítvány)

4. Gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban (együtt: anyasági ellátás) részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény

• gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósítás alatt vagy folyósításának megszűnését követően, a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 27%-val, a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5%-val.

Részkedvezmény érvényesítése: a folyósítás megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig.

• legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül; aki gyermeknevelési támogatásban részesül vagy részesült a részkedvezmény egyenlő foglalkoztatás első három évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 27%-val, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5%-val.

Részkedvezmény érvényesítése: a folyósítás megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig.

(igazolás: A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti, legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságáról szóló, kincstár által kiadott igazolás.)

5. Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén

• Foglalkoztatási Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR) szóló 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben történő alkalmazás esetében, a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 %-val (azaz 27% helyett 12,5% lesz a szociális hozzájárulási adó)

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás összefüggése.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a bruttó bér 1,5%-a. Amennyiben a munkáltató a munkavállalója után 27%-os szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosult és azt érvényesíti is 100 000 Ft bruttó bérig, a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie, de szintén csak 100 000 Ft-os bruttó bérig.

Példa:

Részkedvezmények nélkül:

bruttó bér: 110 000 Ft
szociális hozzájárulási adó: 110 000 Ft*0,27= 29 700 Ft
szakképzési hozzájárulás: 110 000 Ft*0,015= 1 650 Ft
kedvezmények nélkül a munkáltató által fizetendő közteher: 31 350 Ft

27%-os szociális hozzájárulási adókedvezmény esetében:

bruttó bér: 110 000 Ft
szociális hozzájárulási adó: 100 000 Ft bruttó bérig 0 Ft (eddig részkedvezmény illeti meg)
10 000 Ft *0,27= 2700 Ft
szakképzési hozzájárulás: 10 000 Ft *0,015= 150 Ft
munkáltató által fizetendő közteher: 2 850 Ft
állami foglalkoztatási szolgálat által nyújtott támogatás esetén, figyelembe vehető közteher: 2 700 Ft

14,5%-os szociális hozzájárulási adókedvezmény esetében:

bruttó bér: 110 000 Ft
szociális hozzájárulási adó: 100 000 Ft *0,125= 12 500 Ft
10 000 Ft *0,27= 2700 Ft
szakképzési hozzájárulás: 110 000 Ft *0,015= 1 650 Ft
munkáltató által fizetendő közteher: 16 850 Ft
állami foglalkoztatási szolgálat által nyújtott támogatás esetén figyelembe vehető közteher: 15 200 Ft

Amennyiben támogatott munkáltatóról van szó, mivel szakképzési hozzájárulást nem támogatunk, a befizetendő közterhekből csak a szociális hozzájárulási adóból fennmaradó összeget lehet figyelembe venni támogatás alapjául.

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények változásáról
2015.01.09.

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosította a munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményekre vonatkozó egyes szabályokat.

1. Részmunkaidőben foglalkoztatottak kedvezményalapja

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények igénybevételére abban az estben is lehetőség van, ha a munkavállaló foglalkoztatására részmunkaidőben kerül sor.
Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén

a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, a tartósan álláskereső személy, a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti munkavállaló, valamint a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásokat megillető kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak,

b) a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként kutatóhelynek minősülő – kifizetőt a kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak,

c) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelöltet foglalkoztató – vállalkozásként kutatóhelynek minősülő – kifizetőt a kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak

a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg.
A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015-től nem kell alkalmazni a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő vagy ilyen ellátásban részesült (a továbbiakban: kisgyermekes munkavállaló) szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjának megállapítása során. A kisgyermekes munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódóan – az egyéb feltételek teljesülése esetén – az adókedvezmény alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb havonta 100 ezer forint.

2. START-kártyával rendelkező munkavállaló

2015. január 1-jétől a még érvényes START-kártyával rendelkező munkavállaló után a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény nem érvényesíthető, mivel a program 2014. december 31-el megszűnt.
Átmeneti rendelkezés alapján a 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben az egyéb feltételek fennálltak – a munkáltató a kedvezményt érvényesítheti.

3. Költségvetési szervekre vonatkozó változás

A költségvetési szervek – más munkáltatókhoz hasonlóan – a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben igénybe vehették a szociális hozzájárulási adóból a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtotta kedvezményeket, de a kedvezmény érvényesítéséből származó megtakarításaikat be kellett fizetniük a központi költségvetésbe.
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a költségvetési szerv 2015. január 1-jétől nem érvényesíthet adókedvezményt:

• a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott,
• a tartósan álláskereső személy,
• a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti, valamint
• a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő, illetve részesült

munkavállalója után.